WebWineWritingWinners – 3. rész

Már meséltem arról, hogy milyen volt az első nap: WebWineWritingWinners 1. rész

És olvashattatok a második napunkról is: WebWineWritingWinners 2. rész

A csütörtököt pezsgős reggelivel kezdtük, de a fejedelmi lakomát nem élveztük órákig, mert háromnegyed 9-kor már a Béres Szőlőbirtokon vártak bennünket.

A Béres Csepp atyja a kétezres évek elején vásárolt szőlőbirtokot Erdőbényén, ahol mára 45 hektárról szüretelnek. Pezsgőt, furmintot és száraz szamorodnit kóstoltunk, miközben alig tudtunk betelni a látvánnyal, nem véletlenül ezt választották korábban Magyarország legszebb szőlőbirtokának.

Innen indultunk Etyekre, ugyanis a Hungarian Wines ezen a napon tartotta az első Gettogethert, azt a többszáz fős borszakmai rendezvényt, ahol nekünk is jelenésünk volt, hiszen ennek keretében volt a borszakíró verseny díjátadója. De előtte még rengeteg dolgunk volt, először például az Etyeki Kúria borait kóstoltuk végig, és amíg Nagy Vince a borokról mesélt, mi az üvegtáblákon keresztül néztük a szüretről beérkező hatalmas szőlős tartályokat. Pláne gyöngyöző, sauvignon blanc, chardonnay, pinot noir, és egy kis soproni kékfrankos is került a poharunkba, és nagyon szerettük mindegyiket! A pinot noirjuk az egyik legjobb az országban, de a sauvignon blanc is pont az a stílus, amit én szeretek.

Ezután sétáltunk az Öreghegyen kb száz métert, és már meg is érkeztünk az EtyekM Lakásétterembe, ami egy újabb csoda volt! A szőlőlugas alatt terítettek nekünk, ahol üvegkancsókban bodzaszörp, hideg rozé és szóda várt, aztán jött a gazpacho, a bárány, az almatorta… – mi meg csak mosolyogtunk, mint már napok óta folyamatosan, mert minden annyira jó volt!

A nap további részét a varázslatos Haraszthy Amfiteátrumban töltöttük, ahol az ország különböző borvidékeiről 13 pincészet hozta el a legjobb borait, a Vino Castillo pedig a legjobb spanyol borokat és cavákat.

Képzeljétek, én már kóstoltam 2018-as bort! Taschner Kurt Sopronból már az idei szüretből származó irsai olivért is elhozta, ennyire friss palackozott borral talán még soha nem találkoztam eddig. Aztán itt volt a csupamosoly Csetvei Kriszti, az első női borász, akit megismertem még a borász pályafutása elején. A Sabar borház meg a Koch borászat standjánál is egészen sokat időztem, hallgattam, ahogy mesélnek – na meg persze megkóstoltam a boraikat is.

Utána cavát kóstoltunk a Vino Castillonál, majd a katalánoknak mutattam kadarkát Tóth Ferencnél, de voltunk a Folly Arborétum standjánál, meg a házigazda Haraszthy pincészetnél is, aztán meg megtaláltam azt az egyetlen bort, amit előző nap a Pajzosnál nem kóstoltunk… Szóval elég összetett volt ez a nap is. Ráadásul egy csomóan gratuláltak még a díjátadó előtt, meg elmondták, hogy rám szavaztak, és teljesen meghatódtam…

És hát eljött a díjátadó. Piszok jó érzés volt, hogy én lettem az “Újra Tokaj!” kategória győztese! Ezt mégegyszer köszönöm mindenkinek! 🙂  A díjátadó közben egyébként elég jól szórakoztam, mert mellettem a “Sokszínű Magyarország” kategória győztese, Szabó Zoli egy külön műsort csinált a folyamatos beszólásaival, de így legalább nem voltam megszeppenve, hogy ott kell állnom egy színpadon.

Szerettem ezt az estét. Jó emberek, rengeteg nevetés… jó volt a részesének lenni.

11 körül elmentünk a szállásra, ahol aztán Zoli borait kóstoltuk végig a pécsi borvidékről. Külföldi barátainknak külön meglepetés volt, hogy mindketten Szabók vagyunk, és még a pincét is így hívják, ahonnan a borokat isszuk. Szuper lezárása volt egy szuper napnak.

Hosszú volt ez a nap is, de egy még mindig előttünk állt. Természetesen azt is elmesélem majd.

A fotók nagyrészt tőlem származnak, a csoportképeket Dobos Tamástól kaptam.